TÖRTÉNETÜNK
Történetünk 1991-ben kezdődött, de a szőlőtermesztéshez, borkészítéshez való kötődés a családban több generációra vezethető vissza. Gyermekkorom – „lovas kocsis, szalonnasütős ” – szüreti élményei meghatározták és megalapozták felnőtt életemet. A szellemi muníciót a Jászberényi Kertészeti Szakközép- és a Gyöngyösi Kertészeti Főiskolán kaptam, ahol 1975-ben szereztem szőlész-borász diplomát. Gyakornoki éveimet a Balatonboglári ÁG-ban töltöttem, ahol később szaktanácsadóként dolgoztam. 1984-től 1990-ig a balatonlellei TSZ főkertésze voltam.
A rendszerváltást követően kezdtem építeni a birtokot, amely ma már nem csak szőlőtermesztéssel és borkészítéssel, hanem vendéglátással is foglalkozik. Ebben a munkában segítségemre vannak gyermekeim, Szilvia, Attila és nem utolsósorban párom, Katalin. Bízom benne, hogy az unokáim is belenőnek és beleszeretnek ebbe az életformába.
-Pócz József-
A BIRTOKÉPÍTÉS JELENTŐSEBB ÁLLOMÁSAI
- 1979: Eltelepítettem a Banyászói szőlőbirtokot 0,3 ha ez alap az „etalon”
- 1980: A szőlőművelés kiegészítéseként szőlőoltvány készítésébe kezdtünk.
- 1989: A Bonus Bonorum Borrend Borlovagjává avattak
- 1991: A hobbi borászkodást felváltotta a kereskedelmi borkészítés, saját termelésű szőlőből.
- 1996:
- Az 1995-ös évjáratú Chardonnay borunk nagyarany érmet kapott a Borvidéki Borversenyen.
- Elkezdtük a boraink palackozását és értékesítését Budapesten a gasztronómiába.
- 2003: A Balatonlellei Kishegyen pince építésébe kezdtünk.
- 2004:
- Somogy Borászának választottak.
- Megkezdtük a szőlőrekonstrukciót és eltelepítettünk 2,5 ha szőlőt Kokas-hegyen.
- 2005:
- Az éves palackozás elérte a 30000 db-ot, Attila fiam bekapcsolódott a közös munkába.
- Kishegyen a pince szomszédságában eltelepítettünk 0,5 ha Cabernet Sauvignont.
- 2007: Beszüreteltük az első termést a Kishegyi pincébe.
- 2010: Befejeződött a telepítési program 0,6 ha Cabernet Franc-al.
- 2012: Elkészült a kóstoló helyiség, Pünkösdre fogadtuk az első vendégeket.
- 2014: Berendeztük a vendégszobákat, 6 fő részére biztosítunk kényelmes szállást és nyugodt pihenést.
BORVIDÉK
A Balatonboglári borvidék / korábban Dél-Balatoni / a Balaton déli partján Balatonkilititől Kéthelyig, Somogy megye északi dombos területeinek lejtőjén terül el . A szőlőhegyek déli lejtői lankásak, míg az északi oldalon meredek löszfalakat találunk. Balatonboglár, Balatonlelle, Kőröshegy, Kötcse, Szőlősgyörök és Kéthely a legjelentősebb szőlő-és bortermelői központok a borvidéken.
A borvidék területe: 3110 ha
Az átlagos birtokméret a borvidéken: 0,9522 ha
Fehér borszőlő fajták: Irsai Olivér, Rizlingszilváni, Zenit, Ottonel Muskotály, Sárgamuskotály, Szürkebarát, Tramini, Királyleányka, Zöldveltelini, Sauvignon Blanc, Chardonnay, Rajnai Rizling, Olaszrizling
Vörös borszőlő fajták: Portugieser, Zweigelt, Pinot Noir, Merlot, Cabernet Sauvignon, Cabernet Franc, Kékfrankos
A borvidéken a Balaton vízfelülete egy- a szőlőtermesztésre nagyon kedvező egyedi mikroklímát alakított ki. Kiegyenlített éghajlatát, a nem túl forró nyár és a havas, enyhe tél jellemzi. Az éves középhőmérséklete 10,2–10,4 C fok között, a csapadék 670–700 mm között alakul, a napsütéses órák száma meghaladja a 2000 órát.
Borvidék:
A borvidék nagy kiterjedése ellenére földtani szempontból meglehetősen egyveretű. A szőlőtermő dombok fő tömegét a pannóniai-pontuszi korszakban, a Pannon-beltóban leülepedett agyagos, löszös homokos néhol enyhén köves alapkőzet adja. A kihalt Cougeria nemzetség „kecskeköröm” néven ismert kagylóhéját a szőlőhegyek löszfalában találhatjuk meg. Az alapkőzeten rozsdabarna erdőtalajok és mély rétegű lösztalajok váltják egymást – lankás lejtők, meredek löszfalak.
A lellei Kishegy vízmosta, meredek löszfalai kedvenc fészkelőhelye a Gyurgyalag /Merops apiaster/ pároknak.
A borvidéken a Balaton vízfelülete egy- a szőlőtermesztésre nagyon kedvező egyedi mikroklímát alakított ki. Kiegyenlített éghajlatát, a nem túl forró nyár és a havas, enyhe tél jellemzi. Az éves középhőmérséklete 10,2–10,4 C fok között, a csapadék 670–700 mm között alakul, a napsütéses órák száma meghaladja a 2000 órát.
Borvidék:
A borvidék nagy kiterjedése ellenére földtani szempontból meglehetősen egyveretű. A szőlőtermő dombok fő tömegét a pannóniai-pontuszi korszakban, a Pannon-beltóban leülepedett agyagos, löszös homokos néhol enyhén köves alapkőzet adja. A kihalt Cougeria nemzetség „kecskeköröm” néven ismert kagylóhéját a szőlőhegyek löszfalában találhatjuk meg. Az alapkőzeten rozsdabarna erdőtalajok és mély rétegű lösztalajok váltják egymást – lankás lejtők, meredek löszfalak.
A lellei Kishegy vízmosta, meredek löszfalai kedvenc fészkelőhelye a Gyurgyalag /Merops apiaster/ pároknak.
A BORVIDÉK TÖRTÉNETE:
Somogy megye szőlő és bortermelésének évezredes hagyományai vannak. Az egykori Pannónia urai, a rómaiak terjesztették el a szőlőművelést, erről régészeti leletek is tanúskodnak. A honfoglalás után, már a 11. századból találunk szőlővel kapcsolatos feljegyzéseket (Siófok-Kiliti).
Somogy megye címerét (benne a szőlővel) 1498-ban adományozta II. Ulászló király. Az adománylevél szerint: “….ebben a vármegyében olyan bőségesen van bor, hogy az országunk leggazdagabb vármegyéihez lehet számítani.”
A 14. – 15. században fellendült a szőlőtermesztés, de ezt a 150 éves török megszállás megszakította.
1767-től a Mária Terézia féle urbáriumok meghatározták a borkimérés jogát: a jobbágy Szent Mihály napjától (szeptember 29.) Szent György napjáig (április 24.) szabadon mérhette ki saját termelésű borát.
A filoxéra a borvidék szőlőit sem kímélte, a szőlők több mint fele kipusztult. Az 1950-es évekig a szőlők nagy része a kis területtel rendelkező parasztgazdaságok tulajdonában volt. Ez idő tájt hozták létre a Balatonboglári Állami Gazdaságot, hogy szőlőtermesztő hagyományokra alapozva magas biológiai értékű szőlő-szaporító anyagot állítson elő a szőlőrekonstrukcióhoz. Első lépésként a nemzetközi gyakorlatban már bevált, úgynevezett világfajtákat hozták be Franciaországból, Németországból (Sauvignon, Semillon, Chardonnay, Muscat Lunel, Tramini, Zöldveltelini, Rajnai Rizling, Pinot Noir, Merlot, Cabernet Sauvignon és Franc), de helyet kaptak a perspektivikus hazai nemesítésű csemege- és borszőlő fajták is.
A 90-es évektől a tulajdonosi szerkezet átalakult a borvidéken. Sorra alakultak a családi pincészetek, melyek új szemlélettel, új művelési eljárásokkal hatalmas minőségi ugrást jelentenek a borvidék fejlődése szempontjából.
A filoxéra a borvidék szőlőit sem kímélte, a szőlők több mint fele kipusztult. Az 1950-es évekig a szőlők nagy része a kis területtel rendelkező parasztgazdaságok tulajdonában volt. Ez idő tájt hozták létre a Balatonboglári Állami Gazdaságot, hogy szőlőtermesztő hagyományokra alapozva magas biológiai értékű szőlő-szaporító anyagot állítson elő a szőlőrekonstrukcióhoz. Első lépésként a nemzetközi gyakorlatban már bevált, úgynevezett világfajtákat hozták be Franciaországból, Németországból (Sauvignon, Semillon, Chardonnay, Muscat Lunel, Tramini, Zöldveltelini, Rajnai Rizling, Pinot Noir, Merlot, Cabernet Sauvignon és Franc), de helyet kaptak a perspektivikus hazai nemesítésű csemege- és borszőlő fajták is.
A 90-es évektől a tulajdonosi szerkezet átalakult a borvidéken. Sorra alakultak a családi pincészetek, melyek új szemlélettel, új művelési eljárásokkal hatalmas minőségi ugrást jelentenek a borvidék fejlődése szempontjából.
SZŐLÉSZET
Csak a gondosan művelt, jó kondícióban lévő szőlőtőke képes ellenállni a kórokozóknak, kártevőknek és az időjárás viszontagságainak. A fürtöknek látni kell a napot!
A 8,5 ha-os birtok 60%-át fehér, 40%-át kékszőlő fajták adják. A széles fajtaválaszték lehetőséget ad a borász számára, – magasabb minőség érdekében -, izgalmas és néha meghökkentő Cuvée borok készítéséhez. A világfajták – Sárgamuskotály, Rizlingszilváni, Chardonnay, Sauvignon blanc, Merlot, Cabernet Franc, Cabernet Sauvignon – mellett megvannak a Hungarikumok és a Kárpát-medencei fajták is mint az – Irsai Olivér, Zöldveltelini, Olaszrizling, Kékfrankos.
Szőlő művelés módok:
A régi Zöldveltelini 3,5m x 1,2m sor- és tőtáv, ernyő művelés.
Az új telepítések /2004 után telepített / 2,5m × 0,9m sor- és tőtáv, Guyot művelés.
A szőlő metszését az ápolási munkákat nagy gondossággal végezzük. Szőlőnek „látni kell a napot,” a lombozatának egészségesnek, szellősnek kell lennie, mert csak így szüretelhetünk róla aranysárga fürtöket. A termés mennyiségét tudatosan szabályozzuk metszéssel és ha szükséges “zöld szürettel”, a fajtának, az évjáratnak és a várható bor minőségének megfelelően.
Minden munkaművelet a minőségi szőlőtermesztést és a minőségi borkészítést szolgálja. A szüretet mindig a szőlő legoptimálisabb érettségi állapotában kezdjük meg. Az érett fürtöket műanyag ládákba szedjük, hogy törésmentesen kerüljenek be a szőlőfeldolgozóba.
Talaj, amiben gyökerezünk löszös, agyagos kissé meszes – Kishegy – , löszös alap, barna feltalaj – Kokashegy – és mind ehhez a csodálatos Balaton egy karnyújtásnyira. Ez a mediterán környezet a magas minőség záloga. A szőlő sorközöket gondosan kaszált (mulcsozott) természetes gyomflóra borítja, ami remek ”búvóhelyet” biztosít a környezetbarát műveléshez szükséges – a szőlő számára hasznos rovaroknak, ragadozó atkáknak. A vegetációs időszakban környezetkímélő technológiával, a növényvédelmi munkák biztonságosan és időben elvégezhetők. Szüretkor a szőlő kiszállítása a mulcsozott sorokból nem jelent megoldhatatlan feladatot.
Minden munkaművelet a minőségi szőlőtermesztést és a minőségi borkészítést szolgálja. A szüretet mindig a szőlő legoptimálisabb érettségi állapotában kezdjük meg. Az érett fürtöket műanyag ládákba szedjük, hogy törésmentesen kerüljenek be a szőlőfeldolgozóba.
Talaj, amiben gyökerezünk löszös, agyagos kissé meszes – Kishegy – , löszös alap, barna feltalaj – Kokashegy – és mind ehhez a csodálatos Balaton egy karnyújtásnyira. Ez a mediterán környezet a magas minőség záloga. A szőlő sorközöket gondosan kaszált (mulcsozott) természetes gyomflóra borítja, ami remek ”búvóhelyet” biztosít a környezetbarát műveléshez szükséges – a szőlő számára hasznos rovaroknak, ragadozó atkáknak. A vegetációs időszakban környezetkímélő technológiával, a növényvédelmi munkák biztonságosan és időben elvégezhetők. Szüretkor a szőlő kiszállítása a mulcsozott sorokból nem jelent megoldhatatlan feladatot.
BORÁSZAT
A jó bor a szőlőben kezdődik. A borász, csak ronthat rajta.
A 2007-ben elkészült borászat méltó ”otthona” lett a birtokon megtermett szőlőknek. A Kishegy oldalába ”bevágott” szőlőfeldolgozó-, erjesztő-, tároló- és a dongaboltíves érlelőpince, valamint a raktár szervesen kapcsolódik egymáshoz a Kishegy ”gyomrában”. A föld klímának köszönhetően, a közel állandó hőmérséklet segít megőrizni a borok minőségét hosszú éveken át.
A borászat úgy épült be a hegybe, hogy ne bontsa meg az ökológiai egyensúlyt, harmóniában legyen a környezettel.
A FEHÉRBOR KÉSZÍTÉSE
Az érett szőlőt 20 kg-os ládákban szállítjuk be a feldolgozóba (présházba). Kíméletes bogyózás után a szőlőcefre – a fehér szőlő az aromafeltáró-, a vörös szőlő az erjesztőtartályba, vagy az erjesztő kádba kerül.
A fehérbor készítésénél fontos szempont, hogy a borvidékre jellemzően átmentsük a szőlőből a gyümölcsösséget, illat- és zamatanyagokat a mustba és megőrizzük az erjesztés során a borban is. Ennek megfelelően a must tisztítás után az erjesztés kontrollált körülmények között történik.
A ROSÉ BOR KÉSZÍTÉSE
A rosé bort a kék szőlőfajták “előszüretéből” készítjük. Amikor eléri a technológiai érettséget a fajta (Merlot, Cabernet Sauvignon, Kékfrankos), akkor a szőlőhajtásokról leszedjük a “második” fürtöt. Bogyózás után a cefre a léelválasztóba kerül, 2-4 órás áztatás után préseljük. A mustot a fehér mustokhoz hasonlóan erjesztjük.
A VÖRÖSBOR KÉSZÍTÉSE
A nap érlelte fürtök bogyózás után az erjesztő tartályba vagy erjesztő kádba kerülnek. A cefrét fajtától, minőségtől függően 3-6 hétig héjon erjesztjük,- közben rendszeresen csömöszöljük-, hogy vörös boraink színanyagban, tanninban gazdagok legyenek. Az erjedést követően préselünk. A könnyedebb vörösborok acéltartályban, a testes, nagy vörösborok 225 l-es Barrique hordókban érlelödnek. Fontosnak tartjuk a biológiai almasav bontást minden vörösbornál, mert csak így lesznek finomak, bársonyosak.
A ROSÉ BOR KÉSZÍTÉSE
A rosé bort a kék szőlőfajták “előszüretéből” készítjük. Amikor eléri a technológiai érettséget a fajta (Merlot, Cabernet Sauvignon, Kékfrankos), akkor a szőlőhajtásokról leszedjük a “második” fürtöt. Bogyózás után a cefre a léelválasztóba kerül, 2-4 órás áztatás után préseljük. A mustot a fehér mustokhoz hasonlóan erjesztjük.
A VÖRÖSBOR KÉSZÍTÉSE
A nap érlelte fürtök bogyózás után az erjesztő tartályba vagy erjesztő kádba kerülnek. A cefrét fajtától, minőségtől függően 3-6 hétig héjon erjesztjük,- közben rendszeresen csömöszöljük-, hogy vörös boraink színanyagban, tanninban gazdagok legyenek. Az erjedést követően préselünk. A könnyedebb vörösborok acéltartályban, a testes, nagy vörösborok 225 l-es Barrique hordókban érlelödnek. Fontosnak tartjuk a biológiai almasav bontást minden vörösbornál, mert csak így lesznek finomak, bársonyosak.